Én ragaszkodom a hagyományokhoz és a népies dolgokhoz Karácsonykor is. A hét végén láttam egy filmet "Angyal a családban" címmel. A filmben a templom előtt  egy hatalmas Betlehem állt, amely talán kicsit inspirálta, hogy ezt az alkotást válasszam. Egy régi  minta alapján piros hullámkartonra rajzoltam az alakokat és kivágtam. Lehet az ollóm éle is vele ment, de ez az ablakdísz született. Én úgy döntöttem, hogy tovább nem dekorálom, maradjon nemes egyszerűségében. A fény-árnyék játék ami meghatározó. A fénykép az ablakomon készült most este, a bevillanó fények az utca fényei. Sajnos nappali megvilágításban nem biztos, hogy tudok képet készíteni róla, mert dolgozom, de ha időben hazaérek megpróbálom még azt is.

Anna és Zsófi a testvérem iker unokái. Szeptemberben 3 évesek lesznek és kezdődik az óvoda. Nekik készítettem ezt a kis albumot, hogy tudják menteni kincseiket és fényképeiket. Az albumból kettőt készítettem, az első lapon látszik a nevük és a ráragasztott kislány más (de ők sem teljesen egyformák). A belső lapokat csak egyszer fényképeztem, mert teljesen egyforma. Az albumon 4 délután és este dolgoztam. Egy oldalt sajnos kétszer is meg kellett ismételnem, de a végeredmény számít. Már nagyon várom, hogy átadhassam nekik, de az majd egy kicsit később lesz.. Attól nem kell félni, hogy esetleg ők bekukucskálnak a lapra, de mások láthatják.A betűkön sokat kísérleteztem, mert azok sosem sikerülnek úgy ahogyan kellenének. Kivágtam egy keményebb kartonból és gondoltam, hogy készítek egy sablont vele és pecsételni fogok. De ez nem sikerült, mert a festékes párnáim csak keskenyebb csíkokat tartalmaznak .Ez  a véletlen, hogy mégis ilyen  lett, miután mérgemben  az egymás utáni színbe belenyomtam őket egyszerre. 

 Felhasznált anyagok: Egy tévesen rendelt jegyzettömb (nekem jól jött, mert kartonnál is vastagabb lapjai vannak) a nagyobb oldal, a keskenyebb oldal IKEA-ban vásárolt üdvözlőlap egy része. Dasy'ds papírok, gombok, szalagok, gyöngy, börszíj, Rayher figurák , életem első pecsétjei szintén Rayher, és Prettiy Color festék, hímzőfonal, hobbyboltban vásárolt csipesz, katica figurával, régi díszvarrott szegély.

A bejárató ajtómra készítettem ezt a díszt. Az alapötletet Timcsocánál láttam, aki ajándékba készített egy hasonlót Mesi barátnőjének. Mivel a lakásfelújítás óta az ajtómon semmi felirat, ajtószám, névtábla, gondoltam készítek egyet. Timcso hozzájárulását kértem, hogy az alapötletet felhasználjam, és  kiváncsian várja a végeredményt.Sajnos több éves keserű tapasztalatom, hogy a legtöbb általam készített karácsonyi díszt, koszorút a kiakasztás után 1-2 nappal valaki megszerette és elvitte. Remélem ez nem kerül ezek sorsára. 

Az alap egy pizzásdoboz teteje,melyet tépkedtem és szürke és fehér akrílfesték segítségével olyan hideg piszkosfehérre festettem.

Dasy'ds kartonból vágtam ki az egyik virágmintát és a feliratot. Egy másik mintájú papírból készültek a virágok. A gombokat múlt hét végén kaptam anyukámtól, aki szabad bejárást engedett gombosdobozába és egy doboz gombot kiválogathattam. A gombok legtöbbje 50-60 éves és nagyon sok közöttük ami még eredeti kagylóhéj.  Színben nagyon ideillenek. Az akasztó bőrszíjból készült és remélem tartós marad.

Timcsoca játékra hívott, a játék lényege, hogy a jelenleg olvasott könyv 161.oldalának 5.mondatát kell ide bemásolni.

Amit én olvasok kb. 120-szor az: Marlo Morgan "Vidd hírét az Igazaknak c. alkotása. A gond az, hogy a könyvnek nincs 161. oldala, mert csak 155 oldalas. Ezért a könyv utolsó mondatát másolom be, ami maga a szerző szájából hangzott el:

"Életem hátralévő részét úgy akarom tölteni, hogy használjam azt a tudást, amelyet az ausztrál vadonban szereztem. Mindent használni akarok. Még az illúziókeltés művészetét is!"

A könyv egy amerikai orvosnő története, amely arról szól, hogy elfogadja egy ismeretlen ausztrál bennszülött törzs, az Igazak népe hívását és velük megy négy hónapos vándorútjukra, keresztül a földrész kietlen pusztaságain.Mezítláb gyalogol tüskebokron át, csupasz bőrét vörösre perzseli a sivatagi nap, orrát-száját böglyök lepik, tűrőképességét nap mint nap bizonyítja nomád társainak, míg befogadják és készséges türelemmel tanítani kezdik.

Az írónőtől egy folytatás is született, mely nekem nincs meg, de kölcsönkaptam. Az a könyve már kevésbé tettszett, de ez valami fantasztikus. Olyan erőt és hitet ad, amit sokszor felidézek, ha olyan helyzetbe kerülök, hogy már-már feladnám.

A játékot továbbadom:

Noé

Linsey

Hófehér

Pavelancsika

Mesi

Arra sajnos nem jöttem rá, hogyan linkelem be a címeiteket, hogy a látogató rögtön a blogotokra érkezzen, de gondoskodom róla, hogy meg legyen és ha tudom a módját, azonnal javítom. (bocsi)

Ebből a gyönyörűséges virágözönből nekem pasztell organza virágok tetszenek a legjobban. De bármelyiket szivesen megnyerném.

Tedd ki a blogodra a képet, linkeld hozzá a Scrap.hu Virágos réten c.cikkét, küldj egy emailt a blogod linkjével a kitclub@scrap.hu cimre és várj. (Hátha nyersz) A játék aug.20-án zárul.

Ezt a minialbumot Nővéremnek készítettem, akinek hamarosan születésnapja lesz. Készítése közben jött az információ, hogy újabb Simon kihívás van, amelyben mindegy, hogy mit készítünk, csak kártya ne legyen (doboz, könyvjelző, minialbum, egyebek). Ez egy nagyszerű alkalom, hogy megmutassam munkámat. A fotózás közben kedvenc cicusunk bekevert, így egy részén ő is megörökítésre került. Nővéremnek ikerlány unokái vannak és az ő döntése, hogy a mini albumot, hogyan ékesíti tovább.

Felhasznált anyagok: Dasy'ds papírok, gombok, gyöngy,saját készítésü díszek, csipke, karton, hímzőfonal, kontúros matrica.

És az album:

Simon Says - Buttons and Bows kihívása

A héten szalagok és gombok felhasználásával kellett képet készíteni. A régi fotók között keresve akadtam erre az éjszakai felvételre. Ezen a képen én vagyok fiammal, mégis ez a filmcím jutott eszembe: Napfivér, Holdnővér. A Nap és a Hold,  az örök ellentét, a vonzás. A körökkel a két misztikus égitest került bemutatásra, mely nélkül nem is lenne élet a Földön. A Semmi és a Minden. Az összetartozás, amely erőt ad mindennapjainkra.

Felhasznált anyagok: fekete karton, dasy'ds papírok, rózsaszín selyemszalag, gombok.

És íme a kép:

Simon kihívásra készült ez a kép. Egy 1936-ban elküldött eredeti képeslap kapott méltó kereteket. A család féltve őrzött kincse, de azt hiszem nem bántam meg, hogy elkészítettem a képet. A képeslapot édesapám nagynénjének nevelt fia írta, s a kezdés "Pénzt, paripát, fegyvert" szállóigévé vált.

Ez az első képem, amit Simon Says Challenge 14. kihívására készítettem. A munkát Dawny P. vázlata alapján kellett elkészíteni és új munkának kellett lennie. A képeimet nézegetve, ez a kép akadt a kezembe. Nemrégiben láttam a Working Girl c. filmet, az ötletet ez adta.

Felhasznált anyagok: újra divat az 1930-as évek hangulata, ahol a régi nyomtatványok képi megjelentítése is szerepet kap. Az alap egyszerű hullámkarton, melyet zöldre festettem acryl festékkel és öregítettem. Ezen egy régi betétszámlakönyv lapjai találhatók, majd ezen egy valutalap. Egy feket boríték darabban egy régi forint fillér papír egy bélyeggel és a valutalpból kivágott virággal, melynek közepe egy hagyományos lyukasztóval készített lyukból kiesett papír. Egy vonalas papírra gyorsírással került a szöveg, melyet én írtam. A cím betüit újságokból vágtam ki és egy régi postai ajánlott küldemény lapjára ragasztottam és vágtam ki. A képen én vagyok egy régebbi munkahelyemen és a képen látható írógép sem igazán mai darab és már nem is igen használatos.

És íme az alkotás:

Ez a kép egy kis kedvenc. A képen egy hagyományos technikát alkalmaztam. A virágokat díszkukorica csuhéból vágtam ki és közepét a kukorica szemeivel diszitettem. A kép háttere egy pizzásdoboz, kicsit megtépve, festve, öregítve.

Ajándékkísérőként készültnek ezek a kis ruhacímke méretű díszek. Remélem örülni fog majd az aki kapja.

A Tesóm iker unokái. A kép szintén szerepel a Magyar scrapbook portál honlapján.

A család szeme-fénye ez a gyönyörűséges cica. Mindenkit megbolondít kedvességével, szépségével. Na persze néha kiborít mindenkit és tönkretesz ezt-azt, de mindig mindenki megbocsát neki. Ma van a drogellenes világnap. Ezen apropóból felkerült a blogra: már csak a neve miatt is: Narkó.

Ez a szívem csücske és nagyon szeretem. Ezzel szintén beneveztem a Magyar Scrapbook Portál oldalára. Kíváncsian várom a véleményeket.

Most kísérletet tettem egy új technika kipróbálásra. Az elkészült képeket több részletben is megmutatom. A képpel regisztráltam magam a Magyar Scrapbook Portál oldalon, melyet ott is megtekinthetsz. Itt résztveszek egy kihíváson is, melynek részleteiről a képek készítéséről a bologomban folyamatosan nyomon követhetsz.

Ez a stílus most nagyon bejött. Szalvétatechnika, rizspapír és festék felhasználásával készült. ebben a technikában az a jó,ha megunom lecserélem.